Ha Önnel szemben büntetőeljárás folyik, védőügyvédre lesz szüksége.
Terhelt az, akivel szemben büntetőeljárást folytatnak. A terheltet a nyomozás során gyanúsítottnak, a vádemelés után vádlottnak, a büntetés vagy intézkedés jogerős ügydöntő határozattal történő kiszabása, illetve alkalmazása után elítéltnek hívják.
A törvény bizonyos esetekben kötelezően előírja védő részvételét. Nem védőköteles büntetőügyben is érdemes ügyvédet meghatalmazni, ugyanis az ügy összetettsége, bonyolultsága, a megbízó személye, vagy bármilyen más ok azt indokolttá teheti. Védőügyvéddel történő konzultálás minden esetben tanácsolt. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ügyvéd nélkül a terheltek legtöbbször az első gyanúsítotti kihallgatáskor olyan információkat osztanak meg a hatósággal, amely a büntetőügy kimenetele szempontjából önmagára nézve hátrányos, és az eredményes védekezést akár teljesen kizárja a későbbiekben.
Ezért rendkívül fontos, hogy ügyében védőügyvéd segítse Önt már az eljárás kezdeti szakaszától, és lehetőség szerint még kihallgatása előtt vele konzultáljon. Emellett a jogi környezetben íródott határozatok szövege gyakran nem egyértelműen értelmezhető a laikusok számára, emellett a terheltek sokszor nincsenek tisztában jogaikkal, kötelezettségeikkel, valamint a számukra nyitva álló lehetőségekkel. Nagy jelentősége van annak, hogy a terhelt mikor és milyen vallomást tesz az eljárás során, védekezését hogyan építi fel, annak alátámasztásához milyen bizonyítási eszközöket jelöl meg, illetve indítványokat terjeszt elő. Védőügyvédjeként teljes körű, átfogó jogi segítséget és képviseletet biztosítok a büntetőeljárás egésze alatt védelmének érdekében.
A kötelező védelem esete, ha a bűncselekményre a törvény öt évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztés büntetés kiszabását rendeli; a terhelt személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés hatálya alatt áll, más ügyben letartóztatás, előzetes kényszergyógykezelés hatálya alatt áll, valamint ha szabadságvesztést, elzárást vagy javítóintézeti nevelést tölt; a terhelt hallássérült, siketvak, vak, beszédfogyatékos, más okból kommunikációképtelen, vagy abban súlyos fokban korlátozott, továbbá – a beszámítási képességére tekintet nélkül – kóros elmeállapotú; a terhelt a magyar nyelvet nem ismeri; a terhelt egyéb okból nem képes személyesen védekezni; a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság a terhelt indítványára, vagy azért, mert azt egyéb okból szükségesnek tartotta, védőt rendelt ki. Ezeken kívül vannak esetek, amikor a törvény külön rendelkezik kötelező védelemről. Ilyen például ha a vádlott a tárgyaláson való jelenléti jogáról lemondott; ha védő részvétele ugyan nem lenne kötelező, de a terhelt hatékony védelmének biztosítása végett azt szükségesnek tartja; az egyesség alapján folyó eljárásban, a fiatalkorú elleni eljárásban, bíróság elé állítás esetén, a biztosíték letétbe helyezésével folyó eljárásban, a pótmagánvádas eljárásban, és a határzárral kapcsolatos bűncselekmények miatti eljárásban.
Fenti esetekben tehát kötelező védőügyvéd közreműködése. Védőügyvéd meghatalmazás vagy kirendelés alapján járhat el, illetve a terhelt érdekében több védő is eljárhat, valamint több terhelt érdekében ugyanaz a védő is eljárhat. Védőt elsősorban a terhelt hatalmazhat meg, de meghatalmazást a terhelt törvényes képviselője vagy nagykorú hozzátartozója is adhat. Míg a kirendelésről a hatóság határoz akkor, ha védő részvétele kötelező, és terheltnek nincs meghatalmazott védője. A kirendelt védőt a területi kamara az általa üzemeltetett informatikai rendszer segítségével jelöli ki véletlenszerűen a kirendelhető védőkről vezetett nyilvános jegyzékben szereplő ügyvédek közül. Az általános tapasztalatok azt mutatják, hogy a legtöbb esetben a kirendelt védők aktivitása elmarad a meghatalmazott védőkétől, az csak a legszükségesebb cselekményekre korlátozódik, mindez gátolja a hatékony védekezést.
Bővebb információért és időpontkérésért keressen alábbi elérhetőségek egyikén: